Saturday, December 30, 2006

Biopower - merre tartunk?

BioPower hazánkban
Mi lehetünk a környezetbarát technológia úttörői
Etanollal hajtott Saabok a magyar utakon is - mi lehetünk a környezetbarát technológia úttörői A Saab élen jár a környezetvédelemben, ebben a szellemben fejlesztették ki a benzin és etanol keverékével hajtott 9-5 BioPower modellt, amely a svéd piacon elsöprő sikerrel fogy. A környezetbarát Saabok Magyarországra is megérkeztek, ráadásul hamarosan mi válhatunk a régió legnagyobb bioetanol termelőjévé, ami nagy mértékben segíti majd a BioPower elterjedését. Svédországban a környezetvédelmet és a limitált kőolaj-készleteket szem előtt tartva indult a Saab 9-5 BioPower fejlesztése, melynek bevezetése rendkívüli sikerrel járt: a bemutató óta eltelt idő alatt az országban eladott 9-5 modellek 80 százaléka BioPower üzemű. A skandináv országokban a miénknél jóval fejlettebb a környezettudatos gondolkodás, de a sikerben nem elhanyagolható szerepet játszik az is, hogy a 15 százalék benzinből és 85 százalék etanolból álló E85 keverék üzemanyagra Svédországban nincs jövedéki adó, így használata a jelenlegi üzemanyagárak mellett 30 százalékkal gazdaságosabb. Magyarországon sajnos még nincs megfelelő törvényi szabályozás a környezetbarát üzemanyag kereskedelmére, de a svéd üzleti modellt a Saab és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének koordinációjával már megtekintette a magyar kormánydelegáció, hogy tanulmányozza a hazai bevezetés lehetőségeit. Saab 9-5 BioPower - nagyobb teljesítmény, környezetbarát üzemelés Magas teljesítmény és hatékonyság - ez volt a Saab nagy hagyományokra visszatekintő turbó modelljeinek jelszava, és ezeket a szempontokat követi a BioPower technológia is. A lépcsőshátú és kombi kivitelben egyaránt készülő környezetbarát modellt 2 literes turbómotor hajtja 180 lóerős teljesítménnyel, amely 30 lóerővel több, mint a hasonló, alacsony turbónyomású, tisztán benzinüzemű 9-5 modellé. Nyomatéka 40 Nm-rel növekedett, így az autó már 8,5 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/órára, végsebessége pedig 225 km/h. A BioPower autó komfortja és biztonsága teljes egészében megegyezik a benzinüzemű Saab modellekével, a vezető a megnövekedett teljesítményt leszámítva szinte észre sem veszi, hogy E85 keverékkel hajtott autóban ül. Tudja viszont, hogy autója teljesíti az Euro4-es környezetvédelmi normát, és üzemanyaga használatához sokkal kevesebb kőolaj elhasználására volt szükség. Míg egy normál, benzinüzemű autóval kb. 15 000 km-t vezetünk egy év alatt, 1 350 liter benzint fogyasztva, a BioPower autóval, ha szintén 15 000 km-t haladunk egy évben, 1755 liter E85-öt fogyasztunk, amiből csak 263 liter a benzin aránya. Ez éves szinten 1087 liter benzin, tehát jelentős mennyiségű kőolaj megtakarítását jelenti. A 9-5 BioPower nagyszerűsége, hogy ha nem áll rendelkezésre bioetanol keverék, akkor hagyományos benzinnel is gond nélkül üzemeltethető. Svédországban már felismerték a BioPower nagyszerűségét, melyet ráadásul a kormány is támogat különféle kedvezményekkel: a cégautókra 20% adókedvezményt biztosítanak, Stockholmban nem kell utánuk városi adót fizetni, és parkolásuk is ingyenes. Nem csoda hát, ha a Saab 9-5 BioPower vált a legnépszerűbb alternatív üzemű autóvá. Alternatív üzemű autók eladásai, 2006. január - április 1. Saab 9-5 BioPower 3259 2. Ford Flexifuel 2908 3. Volvo Flexifuel 2585 4. Volvo Bi-fuel 793 5. Toyota Hybrid 596 Magyarország válhat Európa legnagyobb bioetanol gyártójává Többszörös előnnyel járna, ha Magyarországon is megkezdődne a bioetanol értékesítése, és használata. Nem csak az ilyen rendszerű modellek - például a 9-5 BioPower - környezetbarát üzemeltetéséből profitálnánk, de a lehetőség a hazai mezőgazdaság számára is mentőövet nyújthatna. Az E85 üzemanyag ugyanis háromféle alapanyagból nyerhető: fahulladékból (mint Svédországban), cukornádból (mint Brazíliában) és gabonatermékekből, kukoricából. Ez utóbbi számára a kontinens második legjobb termőtalaja éppen Magyarországon található, így ha időben hasznosítottuk volna a legfőbb hazai mezőgazdasági alapanyagot, a kukoricát, mára Európa legnagyobb gyártója lehettünk volna. Természetesen még most sem késő lépni, hiszen amikor az olaj ára soha nem látott magasságokba emelkedik, felértékelődik majd a mezőgazdaságban termelhető megújuló energiák értéke.

http://www.saab.hu/index.jsp?id=2&main=210
letöltés ideje: 2006-11-16 11:40

Vásárlási szokások

Vásárlás és vásárlási szokások

Feladat:
Keressen példát (lehet saját vagy környezetéből származó) a következő vásárlási döntési típusokra és jellemezze, részletezze az egyes vásárlási döntési helyzeteket:
impulzusvásárlás
rutindöntések
korlátozott döntéshozatal
kiterjesztett döntéshozatal.


A téma feldolgozását saját példák alapján, az egyéni vásárlásaimból kiindulva szeretném megközelíteni. Ehhez először szeretném magamat röviden jellemezni, majd az adott vásárlási döntéseknél minél átfogóbban leírni a szituációt.

A Jung-féle tipológia alapján leginkább a melankolikus típushoz tartozom, nyugati horoszkópom szűz, kínai horoszkópom majom. Ezek alapján néhány meghatározó tulajdonságom, ami befolyásolja fogyasztási illetve vásárlási szokásaimat általában: - nagy információs igényem van ahhoz, hogy bizonytalanságom megszűnjön egy adott termékkel kapcsolatban és a vásárlás mellett döntsek (terméktől függően ez lehet hosszabb időt igénylő, illetve gyors döntés),
- a különböző termékek esetén próbálom a lehető legtökéletesebbeket kiválasztani magam számára, ami egyszer már bevált, ahhoz hűséges vagyok. Ugyanakkor nyitott vagyok az új termékek iránt is (talán az újdonság jobban beválik, mint a megszokott).

A példákat a közelmúltból választom, hogy minél pontosabban le tudjam írni a vásárlási szituációkat. (Minden típusnál csak 1-1 példát említek.)

Impulzusvásárlás

Impulzuson alapuló döntés - azonnali reakció egy ingerre
Emocionális tényezők hatására jön létre, erősen függ a szituációtól.
Involváltság: értelmi – gyenge, érzelmi – erős
Lehet tiszta vagy tervezett impulzív, emlékezés hatására hozott döntés és szuggesztív impulzusvásárlás:
· Tisztán impulzív vásárlás esetében a befogadott ingerek hatása áttöri a szokott vásárlói magatartás korlátait,
· Tervezett impulzusvásárlásról akkor beszélünk, ha már eldöntöttük korábban a termék vásárlását, de kedvező helyzetre várunk.
· Emlékezés hatására hozott impulzív döntésnél kellemes korábbi tapasztalatok esetén vásárolja meg valaki a terméket,
· Szuggesztív impulzusvásárlás akkor jön létre, ha a vásárló készül az adott szükségletek kielégítésére, de nem akkor és ott gondolta a vásárlást, azonban árleszállítás vagy kedvezmény hatására mégis úgy dönt, hogy megveszi.


Emlékezés hatására hozott impulzusvásárlásom:
Pár nappal ezelőtt a szokásos heti nagybevásárlásra mentünk az Interspar-ba, ahol a kozmetikai részlegen egy ellenállhatatlan masszázsolajat pillantottam meg. Már nagyon régóta szerettem volna venni, hogy „professzionális” masszázstechnikámat kiteljesítsem, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy jelen pillanatban nincs kivel felhasználnom a terméket és nem mondható olcsónak se, de 2010-ig tartó szavatossága, terméktájékoztatója – összetevői – és kellemes, emlékeket idéző illata meggyőzött, hogy ezt most meg kell vennem.


Rutindöntések

A szokásokon alapuló döntések rögzült magatartásmintát jelentenek, amelyek rutinszerű, komolyabb megfontolást nem igénylő termékválasztást eredményeznek. A
szokások kialakulásának gyökerei eredhetnek:
• Szociális minták követéséből, amikor bizonyos termékeket egy-egy csoporthoz tartozás érzésétől vezetve vásárolunk (pl. családi minta),
• Egyszer meghozott döntés rögzülése miatt; ha elégedett a vásárló a termékkel, automatikusan nyúl érte, ha az újravásárlás igénye fellép.

A vásárlási automatizmus a vásárlás, döntés problémáját egyszerűsíti, a termékek és a márkák (korlátozott) ismerete, illetve azokkal való elégedettség alapján, ami a termelőnek az ígért minőségi színvonal tartását tűzi ki feladatul, mert ennek teljesítésével meg tudja tartani hűséges vásárlóit. A vásárlási automatizmus elemzése kapcsán a márkahűség és a „kvázi” márkahűség fogalma merül fel. Erős márkahűség akkor alakul ki, ha erős érzelmi érintettségnél egy márkát választunk ki, és ehhez ragaszkodunk is. Gyenge érzelmi érintettségnél a preferált márkák között válogatunk, gyenge a márkahűség, vagyis „kvázi” márkahűség alakul ki, esetről esetre a preferált 4-5 márka közül mindig mást választunk.

Az előző nagybevásárlás példánál maradva, erre is akár több terméket tudnék említeni. Mivel a bátyámmal és a kislányával (4 éves) voltunk, hoznék egy olyan példát, amikor a leányzó mutatott egy tipikus családi mintán alapuló rutindöntést. Általában helyettem édesanyámmal mennek, így kicsit meglepődtem, hogy Klaudia simán pakolja a kosárba a megszokott termékeket, tudja pontosan mi hol található, sőt egyik alkalommal, mikor más sorba akartam menni kifogásolta, hogy nem így szokták, menjünk inkább úgy, mint mindig (bár azt nagyra értékelte, hogy ez alkalommal én végig mentem vele a játéksoron is). Szóval, míg én a krémsajtok között kerestem épp a heti megfelelőket, addig ő hozott 2 db Tihanyi Camembert sajtot. Kérdeztem miért kettőt? Egy bőven elég. Mire ő, teljesen nyugodtan és magabiztosan: „Mindig kettőt szoktunk.” Engem meggyőzött.



Korlátozott és kiterjesztett döntéshozatal
Az erős tudati kontrollal, értelmi érintettséggel meghozott vásárlások esetében meg kell különböztetnünk a korlátozott és a kiterjesztett vásárlási döntéseket. A két vásárlási folyamat hasonló, de a döntés szempontjainak, a beszerzett információk körének tekintetében különbség van. Az információk keresésének, befogadásának korlátai vannak, ha túl sok információt próbálunk adni, akkor a fogyasztó összezavarodik és a tudatos döntés helyett a „kifáradási effektus” eredményeként nem az optimális választást teszi meg.

Korlátozott döntéshozatal
Korlátozott problémamegoldás
A döntéshozó rendelkezik némi tapasztalattal vagy túl sok az információ, érzelmileg nem kötődik a döntéshez, szívesen fogad kész mintát
A korlátozott vásárlási döntés azt jelenti, hogy a vásárló nem él a rendelkezésére álló összes információs lehetőséggel, hanem korlátozza azokat, és ezen határokon belül hozza meg a döntést az adott termék megvásárlásáról. A leegyszerűsített vásárlási döntést leggyakrabban a véleményvezetők, a tanácsadók útmutatása alapján meghozott értékelés jellemzi, vagyis főképp az információgyűjtés és ~értékelés idő- és energiaigényét csökkentjük.

Kozmetikus-smink
Erre egy körülbelül két hónappal ezelőtti példát említenék. Egy különleges alkalomra készültem, amikor a frizurán és a ruhán kívül, bámulatos sminket is szerettem volna. Mivel magamat nem nagyon sminkelem mindennapjaimban (csak egy kis szemhéj tus és spirál és már kész is), megkértem kozmetikusomnál a profi sminkest, hogy aznap, készítsen egy csodálatos sminket, hogy ragyogjak. A másfél, két óra alatt míg elkészült, sokat kérdezgettem a színekről, erről a bizonyos márkáról (Masters Colors Paris), a sminkes mesélte tapasztalatait, előnyeit e termékcsaláddal kapcsolatban. Az eredmény fantasztikus lett, nagyon tetszett, és ebben megerősített aznap a környezetem is. Másnap a kozmetikushoz visszamentem és sminkem fő komponenseit megvettem, nem számított az a rengeteg más márka ami a piacon van, a sminkes és saját tapasztalataim alapján biztosított volt, ebben nem fogok csalódni.

Kiterjesztett döntéshozatal
Kiterjesztett problémamegoldás - bonyolult döntési folyamat
Oka: nagyfokú involváltság, nagyszámú megkülönböztethető alternatíva, elég idő
Jellemző esetei: első vásárlás, márkaváltoztatás, ritkán vásárolt javak a döntéshozatal során és után gyakori a bizonytalanság, a kognitív disszonancia az elégedettség vizsgálata fontos, különösen a szolgáltatások esetében (szájreklám!)

Kiterjesztett döntéshozatal előtt áll a vásárló az első vásárlás, valamint a márkaváltoztatás során, valamint a ritkán vásárolt vagy speciális termékek vásárlása esetében. Ilyenkor a fogyasztó alternatívákat állít fel a számára fontos tényezők alapján, legtöbbször a terméktulajdonságok és az ár kapcsolatát vizsgálja. A vásárlási döntéssel való elégedettség akkor következik be, ha a várt és a kapott teljesítmény egyensúlyban áll. Az elégedettség vagy elégedetlenség vizsgálata nagyon fontos, hiszen az elégedettség az ismételt vásárlásokhoz, márkahűséghez vezet, míg az elégedetlenség a valószínű márkaváltoztatás árnyékát vetíti előre.

iPod
Idén tavasszal épp vidékre tartottam kedvenc kis autómmal, amiben többek között gyári, elől tölthető 6-os cd lejátszó volt. Ennél jobbat, mint nagy zenekedvelő és fanatikus cd gyűjtő el se tudtam képzelni. A fél autóm tele lehetett a cd-immel és kedvemre cserélgethettem akár útközben is. Ám pont ezen utazásom közben elromlott. Cikázó fényárban úszott, futófény és villogás, mielőtt kiírta: err3. Próbáltam menteni, de semmi. A cd-ket sem adta ki. Mint azt később megtudtam a harmadik szerelőtől ez egy olyan műszaki hibát jelent, amely alkatrész kicserélése drágább lenne, mintha vennék egy újat. Ez a hír nagyon lesújtott, most mihez fogok kezdeni? Elkezdtem bőszen keresni, hogy milyen lehetőségek vannak, ugyanolyat nem akartam, mert ugye 3 év után, pont ahogy a garancia lejár, elromlik.. nem kell. De nem találtam igényeimnek megfelelőt, hogy elől tölthető, és ne csak a szokásos egylemezes variáció legyen. Már épp kezdtem feladni, és azon töprengeni, hogy akkor vegyek-e mégiscsak megint ugyanolyat, amikor egy kedves barát más irányba terelte figyelmemet. Azt mondta, hogy ugyanabból az árból egy sokkal jobb megoldása van. A lényeg, hogy sokkal több zene lehet nálam, anélkül, hogy akár 1 cd is foglalná a helyet a kocsimban, iPod a neve, (ő már hónapok óta ezt használja) nézd meg az Apple honlapját. Na erre felcsillant a szemem, és természetesen elkezdtem tanulmányozni mi is ez a szerkezet és hogyan működik. Emellett megnéztem más gyártók hasonló termékeit is, hogy össze tudjam hasonlítani, melyik mit tud, melyik számomra a legmegfelelőbb. Végül az iPod győzött, ráadásul a legnagyobb memóriával rendelkezőt vettem meg (60 GB), így igaz kicsit drágább lett, mintha vettem volna egy 40 GB-osat (ami egy árban volt az eredeti cd lejátszómmal). A segítőkész üzembe helyezése, és az azóta is kiváló működése, előnyei, meggyőztek döntésem helyességéről.



Az alábbi táblázat mutatja az involváltság és a döntési minták összefüggéseit.
Involváltság és döntési minták

Involváltság Döntési minták
Értelmi Érzelmi
erős erős kiterjesztett problémamegoldás
erős gyenge korlátozott problémamegoldás
gyenge erős impulzusvásárlás
gyenge erős szokásos problémamegoldás (márkahű)
gyenge gyenge szokásos problémamegoldás (kvázi márkahű)
Dr. Pavluska Valéria


Forrás:
Dr. Pavluska Valéria (
http://193.6.54.77/hallgatok/levelezo/Fogymag_files/frame.htm
Vaskó Marianna (http://elib.kkf.hu/edip/D_10184.pdf)


2005.09.28.
Zs.

A motivációról...

Motiváció
Magyarázza el, hogy a Murray motivációs elméletének ismerete hogyan segítheti a marketing menedzsereket!

Motiváció: olyan belső állapot, amely meghatározott célok teljesítése irányába mozgatja az embereket, akik ezáltal céltudatos magatartást valósítanak meg.

A motiváció folyamata:

Kielégítetlen szükséglet Belső feszültség csökkentése
↓ ↑
Belső feszültség → Hajtóerő → Kereső magatartás → Kielégített szükséglet


HENRY MURRAY SZÜKSÉGLET ELMÉLETE

Ahhoz, hogy megértsük Murray szükségletelméletét, a személyiségről alkotott elképzeléseit kell ismertetnem:

1. Az egyén személyisége nemcsak a viselkedésének a leírása, hanem az elmélkedő (pszichológusok) absztrakciója arról a személyről (ez egyben maghatározza a vizsgálódás módszerét: személyre szóló kell, hogy legyen);
2. Az egyén személyisége az élete során végbement történések eredménye: az egyén élettörténete a személyisége (Murray a történész!);
3. A személyiség definíciójában az állandósult elemeken túl ott kell, hogy legyenek az új és egyedi elemek;
4. A személyiség az egyén szervező vagy irányító egysége, amelynek feladata, hogy az egyénre ható külső NYOMÁSOKAT kezelje, kielégítse az egyén SZÜKSÉGLETEIT, és terveket készítsen az egyén céljainak megvalósítására;
5. Az egyén személyisége az agyban van, ha nincs agy, nincs személyiség (Murray a fiziológus doki).

A perszonológia motivációs elméletnek az alapgondolata az, hogy az emberi viselkedést akkor értjük meg a legjobban, ha a mögöttes szükségletek tükrözőjeként fogjuk fel. A szükséglet pedig olyan belső irányító erő, amely a környezet tárgyaira, vagy a helyzetekre adott válaszainkat határozza meg.
Murray szerint a szükséglet:

- hipotetikus fogalom, fikció;
- erő az agy valamely régiójában, vagy pontján, amely szervezi az észlelést, intellektuális folyamatokat, akarati tevékenységet és viselkedést úgy, hogy megváltoztatja az adott helyzetet, amely nem kielégítő;
- a szükségletet kiválthatják belső folyamatok, de legtöbbször a külső erők (nyomások) következménye;
- szerepe az organizmus irányításában nyilvánul meg;
- minden szükséglet a maga módján bizonyos érzelmekkel vagy emóciókkal kísért;
- a szükséglet lehet erős vagy gyenge, pillanatnyi vagy tartós;
- legtöbbször kitartó és bizonyos viselkedésfolyamatokat (vagy fantáziasorozatot) indít el, amely a kezdeti körülményeket megváltoztatja, és a befejező helyzetben megnyugtatja az egyént.

A szükségletek forrásuk szerint lehetnek:
- primáris (elsődleges) vagy viszcerogén (zsigeri) - amelyek az ember biológiai természetében gyökereznek, mint pl. a levegő, víz, étel, szex, fájdalom elkerülése, szoptatás, stb. szükséglete;
- szekundáris (másodlagos) vagy pszichogén – amelyeknek forrása nem az emberi szervezettel kapcsolatos, mint pl. az elismerés, önállóság, birtoklás, alkotás, stb. szükséglete.

A szükségletek ezenkívül még lehetnek:
nyíltak (láthatók), azaz manifeszt szükségletek – amelyek kifejezésre jutnak a viselkedésben, és
zártak (nem láthatók), azaz látens szükségletek – amelyek nem fejezhetők ki a viselkedésben, mert az ütközne a szokásokkal és szabályokkal, amelyet az egyén a szülőkön keresztül magáévá tett. Ezek a fantáziában vagy az álmokban jelennek meg.

Az a szükséglet érvényesül a viselkedésben, amely az adott helyzetben megelőzi a többit.
A szükségletek tehát irányítják a viselkedést, mindig valamilyen céltárgyra vagy eseményre vonatkoznak, de a mozgást vagy a céltárgy felé vagy ellenkező irányba szervezik.

A szükségletek általában nem egyenként, hanem együttesen aktualizálódnak. Egyes erős szükségletek azonban hatékonyabban irányítják a viselkedést, és csak amikor bizonyos szintig már kielégültek, akkor adják át az irányító szerepet a velük párhuzamosan megjelenő, de gyengébb szükségleteknek.

Ezenkívül fontos megállapítása még az is, hogy a szükségletek összeolvadhatnak, és hogy vannak segéd-szükségletek (subsidiary needs), amelyek azért jelennek meg, hogy valamely más szükséglet kielégítését támogassák.

Murray és munkatársai megkísérelték feltérképezni a szükségleteket. Ami az elsődleges szükségleteket illeti, azoknak a száma korlátozott, ám a pszichológiai szükségletek folyamatosan változnak, újak és újak jelennek meg, és mint azt megállapítja, nem kizárt, hogy több ezer is van belőlük. Mivel a külvilági nyomásokra jelennek meg, azért a számuk e nyomások variációjától függ. Az elmélet kidolgozásának elején (1938-ban!) 20 pszichológiai, másodlagos szükségletet állapított meg. Táblázatba foglalva ezek a következők (MURRAY eredeti műve alapján, HALL& LINDZEY, 1978.)

Szükséglet
Rövid leírás
(a szükséglet célja, MURRAY szerint)
Befolyásolás
(Dominance)
A környezetünk ellenőrzése, más emberek vezetése, azok viselkedését ellenőrizni, meggyőzni, elcsábítani, megparancsolni. Tiltani, fékezni, lebeszélni másokat.
Engedelmesség
(Abasement)
Passzív alárendeltség a külső erőknek. A büntetések, megalázások, kritikák elfogadása. Elismerni a bűneinket és megbánni őket. Az alárendeltséget elfogadni, a hibákat elismerni, önkritikát gyakorolni. A fájdalmat, szerencsétlenséget és a betegséget keresni és élvezni őket.
Társas kapcsolatok keresése
(Affiliation)
A közvetlen, kellemes együttműködés létesítése más emberekkel (azokkal, akik hasonlítanak rám, vagy szeretnek). Hűséges barátnak lenni. (Kölcsönösségi alapon!)


Rombolás
(Agression)
Az ellenállás hatékony leküzdése. Harcolni. Bosszút állni a vélt vagy valós sérelmekért. Megtámadni (fizikailag vagy verbálisan) a másik embert. Megölni a másikat. Megbüntetni másokat.
Önállósági szükséglet
(Autonomy)
Szabadnak lenni, a korlátozottságot megszüntetni. A kényszerrel szembeszállni. Elkerülni, vagy elutasítani azt a feladatot, amit a hatalmon levők parancsolnak. A belső készetetések alapján cselekedni. Függetlennek és felelőtlennek lenni, ellenállni a szokásoknak
Elkerülés-kitérési szükséglet
(Counteraction)
Újabb bevetéssel leküzdeni a sikertelenséget. A megalázást kiiktatni a viselkedés folyatatása révén. Leküzdeni a gyengeséget és a félelmet. A szégyent kitörölni. Nehézségeket azért keresni, hogy legyen mit leküzdeni. Az önbizalmat és a büszkeséget magas szinten tartani.
Védekezési szükséglet
(Defendence)
A támadásoktól, vádaktól, sértésektől való védekezés. Eltitkolni vagy igazolni a gaztettet, sikertelenséget vagy megalázást. Védeni saját énünket.
Alárendeltség
(Deference)
A magasabb pozícióban lévőt isteníteni, magasztalni, támogatni. Dicsérni, ünnepelni másokat, „az égbe emelni”. Átengedni magam a barát hatalmának. A modellt utánozni. A szokásoknak behódolni.
Sikervágy
(Achievement)
Nehéz feladatok leküzdése, más emberek, tárgyak vagy elvek irányítása, szervezése. Versengés másokkal és győzelem felettük. Gyorsan mások fölé kerülni. Az önbizalom növelése a talentum révén.
Önmagunk mutogatása, feltűnési vágy
(Exibition)
Benyomáskeltés önmagunkról, hallhatónak és láthatónak lenni, Meghökkenteni másokat, felizgatni, vagy csak megvendégelni és felkelteni az érdeklődését. Szórakoztatni és csábítani másokat.
Gondoskodás
(Nurturance)
A védtelenek támogatása, a gyermekek, a gyengék, a betegek, a fáradtak, a megalázottak, a magányosok, a lelkileg kiegyensúlyozatlanok támogatása. Etetni, támaszt adni, vigasztalni, gyógyítani, ösztönözni másokat.
A rend iránti igény
(Order)
Tisztaság, szervezettség, kiegyensúlyozottság, precizitás.
Sérülések elkerülése
(Harmavoidance)
A fájdalom elkerülése, a testi sérülések kivédése és a biztonsági akciók.
A megalázás elkerülése
(Infavoidance)
A kellemetlen helyzetek kikerülése, kikerülni azokat a helyzeteket, amelyben kinevetnek, megaláznak vagy érdektelenek velünk szemben.
Játék
(Play)
A szórakozás, a viccelődés, a stressz elkerülése, tánc, sporttevékenység, „bulizás”.
Elutasítás
(Rejection)
Eltávolodás a rossztól, a negatívan értékelt tárgyaktól, emberektől, hidegnek maradni velük szemben.
Érzékiség, érzékszervi öröm (Sentience)
Az érzéki benyomások keresése és élvezete. A szép élvezete.
Szex
Erotikus kapcsolatok létesítése.
Támasz
(Succorance)
Támogatottnak lenni, kényeztetve lenni. Védettség, szeretve lenni, a hűséges védelmező mellett maradni.
Megértés
(Understanding)
Az elméletek iránt érdeklődni, gondolkodni a világ jelenségeiről, elemezni és általánosítani.



R. BERTH jóval később, kb. harminc évvel a Murray-lista megjelenése után a listából 17 szükségletet választott ki, amelyeket fontosnak talált bemutatni a fogyasztói társadalom működtetése szempontjából. Ő ugyanis megállapította, hogy a Murray-féle szükségletlista nagyon is felhasználható a reklám-tevékenységben. Szerinte ugyanis a reklám akkor jó, ha nem csak egy, hanem egyszerre több szükséglet kielégítésére is utal. Ezért a reklámszakértőknek a szükségletek felismerése egy-egy termék kapcsán nagyon fontos. És bár azóta már elmúlt majdnem ugyanennyi idő, a Berth által megfogalmazottak a mai magyar körülmények között is, amikor a fogyasztás gerjesztése ugyancsak feladat a magyar gazdaságban, még mindig érvényesek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a mai magyar fogyasztó hasonlóan „működik”, mint a nyugat-európai a hetvenes évek végén, de bizonyos hasonlóság felismerhető.

Murray munkái azért értéke­sek, mert
1. a szükségletek életszerű sokféleségét mutatják,
2. a szükségletek rendszerét tapasztalati vizsgálatok útján figyelte meg és dolgozta ki,
3. valamennyi szükséglet a számos pszichológiai iskola egyikében (vagy éppen többen) már korábban fontos szerepet kapott, s így előzetesen már elméleti és gyakorlati vizs­gálatok tárgya volt.”

A motívumok mérésére a TAT–tesztet, rejtett késztetések feltárására használta fel Murray, amely valamely belső kép vagy fantázia kivetülése egy más tárgyra. (emberi helyzeteket ábrázoló).

A következőben a befolyásolás szükséglet alkalmazását mutatom be a reklámtevékenységben:

E szükséglet célja az emberi környezet ellenőrzése és az emberek magatartásának megfelelő irányítása: akár úgy, hogy megparancsolunk, akár úgy, hogy megtiltunk vala­mit, akár rábeszéléssel, meggyőzéssel vagy csábítással.
A bonyolult készülé­kek felett való uralom, mint például az autó vezetése, de akár egy háztartási gép játékosan könnyű kezelése is azt az érzést kelti, hogy úrrá lettünk a munka problémáin. A sikervágy és a játékosság is bekapcsolódik, s ezek együtt, az eszközök, készülékek, kémiai és egyéb produktumok sokasága révén a problémák és feladatok fölényes megoldásának érzését adják.
Ebből érdekes ráhatási lehetőség adódik a reklám terü­letén. Szükséges annak kiemelése, hogy az ember - ha egy bizonyos újdonságot megszerez - mint válik mindennapi teendőinek és feladatainak áldozatából azok urává és meste­révé. Egy új mosogatószer használata a háziasszonyt, aki ed­dig a házimunka rabszolgája volt, annak irányítójává teszi. Ugyanígy ajánlható a mosogatógép vagy a technikai haladások más terméke.
Ha a befolyásolás szükségletére hatni akarunk, csak abban az esetben várhatunk sikert, ha azzal, akihez szólunk, megláttatjuk a befolyásolás örömét, a benne lelhető kedvte­lést.


PÉLDA a mai reklámvilágból:
Forrás: http://www.bmw.hu/

„Az X5 színre lépésével a BMW ismét bebizonyította, hogy az autógyártásban nem ismer korlátokat. Eddig azt hittük, egy olyan jármű, ami egyszerre sportos és kényelmes, elegáns és praktikus, hatalmas utastérrel rendelkezik, ugyanakkor játszi könnyedséggel irányítható városban és terepen egyaránt, és mindezek mellett az autópályán sem vall szégyent, csak a vágyálmainkban szerepelhet. De a BMW az X5-el új járműkategóriát alkotott: Sport Active Vehicle. Olyan embereknek készült, akik szeretik a kihívásokat, ugyanakkor fontos számukra a megjelenés. Legyen szó akár egy biciklitúráról a hegyekben, akár egy előadásról az Operában az X5-ös mindig a legjobb arcát mutatja. Ha kell, a nyers erő dominál, ha kell, finom vonalaival véteti észre magát. Ha kell, a hatalmas utastér praktikus tulajdonságait használhatjuk ki, ha kell, a felsőkategóriás limuzinok kényelmét élvezhetjük. Próbálja ki az X5-t és ne csodálkozzon, ha a BMW olyan utakra viszi, ahol még soha sem járt! Ismerje meg a vezetés új dimenzióját!”

Az X5-ös bemutatásánál láthatjuk, hogy a szövegíró nagyon hatásosan több szükséglet kielégítésre is utal. A „Sport Active Vehicle” egy olyan jármű (egy új járműkategória!), ami eddig csak vágyálmainkban szerepelhetett, és most valósággá vált. Érdekes társítás: gépkocsi, amely azt csinálja, amit akarsz, és biciklitúra, ahol feltehetően a TE erőd fog megmutatkozni.

A Murray-féle 20 másodlagos, pszichológiai szükségletek közül a következők találhatók benne:
· Befolyásolás: Az X5 feletti uralom, Én irányítom érzése.
· Társas kapcsolatok keresése: Olyan embereknek készült, mint „Én”.
· Önállósági szükséglet: Szabadon, a belső késztetések alapján cselekedni. Bárhova is megyek a BMW X5 tökéletes eszköz hozzá.
· Sikervágy: Bármilyen nehéz akadály, pl. terepen, játszi könnyedséggel áthaladok.
· Önmagunk mutogatása, feltűnési vágy: „Ha kell, a nyers erő dominál, ha kell, finom vonalaival véteti észre magát.”
· A rend iránti igény: A német precizitás, amit eleve társítunk a BMW-khez, illetve a „hatalmas utastér praktikus tulajdonságait” is használjunk ki.
· Sérülések elkerülése: Ez konkrétan nincs megfogalmazva, de abból, hogy a terepen, bicikli túrákon sem hagy cserben, illetve a jeep adottságaiból fakadóan, egy biztonságos jármű képe rajzolódik ki.
· Játék: Maga a vezetés egy játék, szórakozás.
· Érzékiség, érzékszervi öröm: Finom vonalai, felsőkategóriás limuzinok kényelmét biztosító, gyors és hatalmas erővel rendelkező jármű.
· Támasz: Ez a jármű mindig kényeztet bennünket, lehet rá számítani, nem hagy cserben.

Ebben az esetben, többek között, valóban megláttatta a szövegíró az olvasóval a befolyásolás örömét.






Felhasznált irodalom:
Hunyadi György – Székely Mózes: Gazdaságpszichológia
http://www.asio.hu/ Lovász Ferenc Sándor
http://www.oktaton.hu/















Budapest, 2005-11-09
Zs

Recept -Rózsaszín felhők

Rózsaszín felhők

Hozzávalók: 1 tasak Dr. Oetker Zselatin
6 evőkanál hideg meggylé
250 ml (1/4 l) fehérbor
250 ml (1/4 l) almalé
75 g cukor
1 tasak Dr. Oetker Vanillincukor
250 g lehűtött tejszín

Elkészítés:
Egy kis főzőedényben a zselatint a meggylével elkeverjük és 10 percigduzzadni hagyjuk. Folytonos keverés mellett a zselatint felmelegítjük(ne engedjük forrni!), amíg a por teljes mértékben feloldódik afolyadékban.Az edényt levesszük a tűzről és a zselatint hagyjuk kicsit kihűlni.A fehérbort és az almalevet jól elkeverjük a cukorral és avanillincukorral.Először 2 evőkanálnyi boros elegyet keverünk a langyos zselatinba, majd azselatint a borléhez keverjük. Hideg helyre tesszük, amíg sűrű nem lesz.Ekkor felverjük a tejszínt és a krémbe keverjük. Ne vegyítsük eltökéletesen,hogy fehér tejszínfoltok maradjanak a krémben.A krémet desszertes poharakba öntjük és legalább 2 órára a hűtőszekrénybehelyezzük.

BLOGgolok

Hát 2006 végén kell valami újdonság... Már régóta furdalta az oldalamat, hogy működik ez a Blog-dolog, és most kiprópálom... Megpróbálom összegyűjteni azokat a dolgokat, amik érdekelnek és itt tárolni. Azt hiszem ez ennek a lényege..